Kondenzációs vagy hőszivattyús szárítógép?

Amint beköszönt a hidegebb idő, egyre többen keresnek meg, adjak tanácsot, milyen szárítógépet, kondenzációs vagy hőszivattyús szárítógépet vegyenek. Ezen a téren érzem a bizonytalanságot, tehát megpróbálom helyre tenni a dolgokat.

Kondenzációs vagy hőszivattyús? A kérdés kicsit fogalomzavaros, hiszen a ma kapható szárítógépek mindegyike kondenzációs elven működik. A kondenzációs szárítógépek a régebbi, szellőztetős szárítógépeket váltották le, melyek a meleg, párás levegőt egy gégecsövön a szabadba távolították. Jellemzője az egyszerűség, a nagy energiafogyasztás és a kis hatásfok volt. A kondenzációs szárítógépek már tartályba gyűjtötték a lekondenzálódott párát. Működési elvük egyszerű volt, a belső forró levegőt keresztül vezették egy kondenzáló egységen, ahol közvetve találkozott a helység hidegebb levegőjével, miáltal a forró levegőből kicsapódott a páratartalom, ezt gyűjtötték össze. A keringetett forró levegő akár 75 fokos is lehet, ezért bizonyos ruhaneműk nehezen voltak száríthatók. Energiabesorolásuk általában „B” volt, éves fogyasztás kb. 5-600 Kwh körül mozgott. Megbízhatóan működtek, mostanáig teljesen kiforott műszaki tartalommal rendelkeztek, a szárítás  már teljesen automatikos volt. Ez után jelentek meg a hőszivattyús szárítógépek, melyek szintén kondenzációs elven működtek. Energiafogyasztásuk A+, A++, A+++, éves szinten 189-300 Kwh körül mozog. Működési elvük kissé bonyolultabb, egy fordított hűtőgéphez hasonlítható. Mivel a levegő most már teljesen belső keringetésű, ezért hatásfoka sokkal jobb. A keringetett meleg levegő kb. 50 fokos, ezért érzékenyebb ruhadarabok is biztonságosan száríthatók. Az alacsonyabb hőfok miatt a szárítási idő hosszabb. Manapság az üzletek már csak ezeket a gépeket ajánlják, mivel hosszú távon sokkal gazdaságosabbak, bár drágábbak, mint a régebbi kondenzációsak.

A kondenzációs és hőszivattyús szárítógépek a a kondenzáló egységek kivételével azonos műszaki tartalommal rendelkeznek, a meghibásodások közel azonosak. Előfordulnak vezérlőpanel meghibásodások, a meghajtó rendszerek romlása, ékszíjszakadás, csapágyhibák, a forgó-mozgó alkatrészek kopása. A hosszabb élettartam megőrzése érdekében mindkét tipusnál szükséges  a szűrők rendszeres tisztítása. A hőszivattyús rendszereknél plusz meghibásodások a kondenzátor egységek eltömődése,a hűtőventillátorok meghibásodása, a kompresszor hibája valamint a gáz elszivárgása a hőcserélő rendszerből. A hőszivattyús rendszer javítása legtöbbször nem lehetséges, a  rendszert a legtöbb gyártó egy egységként kezeli, cseréje is csak egyszerre történik. Mivel a hőszivattyús rendszer cseréjének ára aránytalanul magas(100-150 ezer Ft is lehet), ezért ez sokszor gazdaságtalan. A kondenzáló egységek tisztítása nagyon időigényes, valamint műhelymunkát igényel, tehát a gép elszállításával jár. Munkadíja igen magas, márkaszervizek akár 50-60 ezer Ft-ot is elkérhetnek érte.